A majmok kastélya
A majmok kastélya (Le Château des singes) | ||||
1999-es francia–magyar animációs film | ||||
Rendező | Jean-François Laguionie | |||
Producer |
| |||
Vezető producer | Craig Hemmings | |||
Műfaj | kaland | |||
Forgatókönyvíró |
| |||
Hang |
| |||
Narrátor |
| |||
Zene | Alexandre Desplat | |||
Operatőr | Jean-Paul Rossard | |||
Vágó |
| |||
Gyártás | ||||
Gyártó |
| |||
Ország | ||||
Nyelv | ||||
Játékidő | 75 perc | |||
Képarány | 1,85:1 | |||
Forgalmazás | ||||
Forgalmazó |
| |||
Bemutató |
| |||
Korhatár | ||||
Bevétel |
| |||
További információk | ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A majmok kastélya (eredeti cím: Le château des singes) 1999-ben bemutatott francia–brit–német–magyar 2D-s számítógépes animációs film, amelyet Jean-François Laguionie rendezett. Az animációs játékfilm Gerd Hecker Patrick Moine Steve Walsh. A forgatókönyvet Norman Hudis és Jean-François Laguionie írta, a zenéjét Alexandre Desplat szerezte. A mozifilm a Cologne Cartoon, a Les Films du Triangle és a Steve Walsh Productions gyártásában készült, a MK2 Diffusion és a Harvey Entertainment forgalmazásában jelent meg. Műfaja kalandfilm.
Franciaországban 1999. június 2-án mutattak be a mozikban, Magyarországon 2001. december 26-án a M1-en vetítették le a televízióban.
Cselekmény
[szerkesztés]Az idők kezdetén a majomtársadalom békésen éldegélt a szavannákon, mígnem egy szörnyűséges árhullám két nemzetségre szakította őket. Néhányan úgy élték túl, hogy sikerült a közelben lévő erdő óriás fáira kapaszkodniuk, mások a vízből kiálló sziklákra menekültek. Hosszú évek elteltével az ily módon kettészakadt majomtársadalom különböző fejlődési folyamaton ment át. A fankók a fenti világ majomtársadalma, akik a magas fák, az égig érő fák lombozatán tanyáznak, és nincs nagyobb félelmük, mint alázuhanni a "lenti világba", melyben hatalmas veszélyek és rosszindulatú szörnyek lakoznak.
A fiatal Kom ennek ellenére kíváncsi a lenti világra, ezért túl alacsonyra ereszkedik, és a leesik a lankók világába. A zuhanás során elveszíti eszméletét, és a lankók jóságos királya találja meg, aki – tanulmányozás céljából – a kastélyába hozatja. Miután felébred, Kom érdekes új világgal találja szemben magát: hozzá alakban és beszédben igen hasonló majmok különböző szöveteket aggatnak magukra, könyveket bújnak és hiábavalóságokat cselekszenek. Hamarosan azonban jön az öreg Flavius mester, aki nem csak a tudományokra tanítja meg, hanem a civilizált viselkedésre és az etikettre is, cserébe Kom józan paraszti eszével nyűgözi le az idős tudóst. A tanulás során megismerkedik egy kedves szolgálólánnyal, Ginával is, akit vonz Kom merészsége, és hamarosan egymásba szeretnek. A tanítás végeztével bemutatják Komot az udvar népének, aki a nemesekben megrökönyödést kelt őszinteségével, vidámságával és szabad beszédével (illetve üvöltésével), ám a királynak pont ez tetszik meg benne, így udvari bolondjává fogadja.
A király hamarosan megmutatja Komnak a találmányait, melyek közül eggyel a majmok is képesek repülni, egy másikkal pedig – aminek célját még Serignol, a kancellárja előtt is titkolja – át tudnak kelni az elátkozott tavon, melynek túloldalán az ígéret földje várja őket. Mikor a kancellár kiszagolja, hogy mire készül a király, megretten, hogy meghiúsul hosszú ideje dédelgetett terve, – aminek érdekében elhitette a néppel, hogy a király gyengekezű uralkodó, és folyamatosan mérgezi lányát, Ida hercegnőt – hogy átvegye a hatalmat, így szolgájával Gorinnal felgyújtatja a hajót.
Egy nap hó esik a királyságban, az elátkozott tó pedig befagy, így a jég természetét nem ismerő majmok az istenek üzenetének veszik, és elindulnak a túlpartra, azonban a jégpáncél beszakad, és a vonuló seregből csak Kom, és a király elsőtisztje, Ludovik éli túl. Serignol közben már saját koronázását tervezi, és miután többé már nincs szüksége a királylányra, halálos adag mérget akar beadni neki. A szemfüles Gina azonban kifigyeli őket, és elmondja Komnak, hogy mit látott, mire ő visszaemlékszik népe legendáira egy virágról, ami segíthet. Kom megszerzi az ellenszert, és így a hercegnő még időben felépül, hogy megakadályozhassák Serignol koronázását.
Ida királynő személyében bölcs uralkodónőt kap a majmok kastélya, aki a túlpart elérése helyett a jelenlegi élet boldogságát tűzi ki célul, Kom és Gina pedig kibékítik az idők hajnalán kettészakított majomnemzetséget.[1]
Szereplők
[szerkesztés]Szereplő | Eredeti hang | Magyar hang | |
---|---|---|---|
Francia hang | Angol hang | ||
Narrátor | Paul Barge | Miles Laddie | Mihályi Győző |
Kom | Tara Römer | Matt Hill Paul Holmes (ének) |
Miller Zoltán |
Gina | Nadia Farès | Sally Ann Marsh | Németh Borbála |
Kancellár (Sebastian) | Jean Piat | John Hurt | Reviczky Gábor |
Gorine (Gerard) | Patrick Préjean | Rik Mayall | Kerekes József |
Király | Pierre Arditi | Michael York | Papp János |
Flavius (Martin) mester | Michael Lonsdale | Michael Gambon Robert Henry (ének) |
Makay Sándor |
Komorna | Janine Souchon | Shirley Anne Field | Martin Márta |
Korkonak | Yves Barsacq | French Tickner | Gruber Hugó |
Ida hercegnő | Ivana Coppola | Diana Quick | Major Melinda |
Ludovik (Lionel) | Bruno Choël | William Vanderpuye | Pusztaszeri Kornél |
Gavin | Lionel Melet | Paul Dobson | Selmeczi Roland |
Mama | Laurence Jeanneret | Janyse Jaud | Pálos Zsuzsa |
További magyar hangok: Csuha Lajos, F. Nagy Zoltán, Faragó András, Kapácsy Miklós, Koncz István, Palóczy Frigyes, Pusztai Péter, Tardy Balázs, Vizy György
Betétdalok
[szerkesztés]Magyar | Francia | Angol | |||
---|---|---|---|---|---|
Dal | Előadó | Dal | Előadó | Dal | Előadó |
Az évszak fő | Makay Sándor Németh Borbála Miller Zoltán |
Chanson des livres | Michael Lonsdale Nadia Farès Stéphane Peccoux |
Assimilate | Robert Henry Sally Ann Marsh Paul Holmes |
Kom dala | Miller Zoltán | Chanson de Kom | Stéphane Peccoux | Kom's song | Paul Holmes |
Én leszek a király | Reviczky Gábor | Chanson de Sérignole | Jean Piat | To Be King | John Hurt |
Végefőcím Egyek vagyunk |
eredeti nyelven | Chanson du générique de fin | Nadia Farès José Germain Alexandre Desplat |
We Are One | Westlife |
Televíziós megjelenések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A majmok kastélya. PORT.hu. (Hozzáférés: 2016. április 4.)
Források
[szerkesztés]- A majmok kastélya a Hungarian Movie Database oldalon (magyarul)
- A majmok kastélya a PORT.hu-n (magyarul)
- A majmok kastélya az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- A majmok kastélya az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A majmok kastélya a Rotten Tomatoeson (angolul)
- A majmok kastélya a Box Office Mojón (angolul)